Jön át a bátyám, keresünk neki valami állást… illetve van valami ötlete! Meglátjuk, hátha tudok neki segíteni valamiben…
Nincs jó kedvem, de rossz sem, kicsit talán nihil vagyok, kiégetnek érzem magam, de mit sem érződik ez a „sármomom”, vagy legalábbis is úgy hiszem… Voltam Szófiánál kévézni, beszélgettünk egy kicsit, Ő jó passzban van, csak sok a munka, ami nálam is hasonló, csak nekem most nincs hozzá kedvem, olyan projectjeim vannak, amelyek nem okoznak sok örömöt, illetve csak a problémákat szülik, amiket a jelenlegi lehetőségek mellett nehéz megoldani, emellett még ott vannak a régóta húzódó történetek, amelyek néha életre kelnek…
A két G tegnap látta egymást, de nem köszöntek egymásnak… Viszont, mind a kettő felhívott, amin csodálkoztam. Az egyiknek új száma van és Samsung-nál dolgozik (, egyben közel voltunk ma egy kv-hoz, de úgy alakult, hogy nem…Részemről szokásos, részéről sorry…), a másik pedig, na ezt ide sem írom le, de nagyon meglepődtem… Avagy az élet megy tovább, még akkor is, ha én nem így szeretném! Mindenestre nálam van a gépe, mert újra kell éleszteni, amihez kaptam egy hosszú határidőt…
Most ment el a bátyám, remélem sikerült neki segítenem, lelket önteni belé és konkrét szitukat kitalálni, borotvaélen táncolásomat egy kicsit lightossabb keretek között folytatom!
Tudom, nem jelent semmit, de Erika ma kedvesebb volt velem mint bármikor ezelőtt, biztos csak érzékeny lelkemet talált egy rést, habár ez nem oldja fel az alól, hogy megsimogatott… LIKE!
Szóltam neki, hogy vigyázzon, mert sötét alakoknak a törvény sem számít, csak a saját érdekeik… Nincs jobban, de van fény az alagút végén, igaz minden élet végén fény van az alagút végén! ;-)
Ma se volt mozgó, ez egy ilyen hét, de mindig van következő, ami új reményeket ad… és ez a lényeg! Be pos…, sma… and flex..
Egyiptom szeptemberben? Akarom én ezt? Amsterdam után?
