Nem szép dolog megmásítani a valóságot, de néha meg kell tenni… Ma megtettem! … illetve sok minden nem tettem, amit kellett volna, viszont tettem olyan dolgokat, amiket már régen nem és a ugyanazok a hibák, kezdem felismerni a tüneteket… Ne mutasd és ne beszélj róla, vagy legalább is ne úgy!
Viszont én még őszintének tartom magamat és ez így is van, sokan viszont nem mondhatják el még ezt sem… Akkor most mindenki gondolja át mégegyszer, hogy kinek és mit hazudott utoljára! Lett következménye? Megérte?
Kispált hallgatok, a végére kell megkedvelnem? Őőőő, a vége után?
Ma motoroztam, ügyfélhez, Szófiához, Keggához, aztán be és vissza…. Elmondhatatlanul praktikus és jó Polgári ebéd egy napernyő alatt, megint ugyanaz…
A Lány blogját olvasom és nem értem, hogy hogyan lehet valaki ennyire összekavarodva, háborog, dúl, de mégiscsak egyedül egy hajóban a szálcsend közepén, szomorú és magányos…. Szerintem!
Katt… Írtam hajnalban kissé ittasan, de jött válasZ, talán lesz kv és kI TudjA még… Na ez a tünet! Túl nagyok és szépek azok a szemek… :-)
Nem érdekel, de mivel nem vagyok ott, így kevésbé izgat… A dolgok a lejtőn mindig felgyorsulnak, nekem pedig megvan a lehetőségem, hogy egy karosszékből hátradőlve lássam a világ pusztulását, ha nem is az első sorból… Mivel az első sor is pusztul, magát pusztítja, de ezzel nincsen tisztában, viszont már nem fáj… Fájt akkor!
Az életben nincs már több móka…
Furcsa volt tegnap beszélni néhány hollanddal, az érettségiztető lányokkal, a volt TM-esekkel, a lánnyal, aki megdicsérte a fehér ingemet… de nem az újat!
Sikerült megrázni magamat egy kicsit, a kapcsolatrendszer, ha nem is úgy de működik… Talán lesz valami konkrét!
Viszont itthon minimál káosz van, sok a szennyes, de teknősök már nem éheznek, a virágokról most nem beszélnék… Én csak olyan fajokat tűrök meg magam mellett, amelyek elviselnek, ezek pedig olyanok…
Annyi csak a dolgom, hogy beszélek… Néha viszont nagyon jó hallgatni! :-)
