Vihart nézni az egyik legszebb és legfenségesebb dolog az életben… De az most nem arról jött amerről szokott, furcsa és egyben lenyűgöző… Érezni, ahogy megérkezik a szél, az a maroknyi ember elkezd sietni, látni a villámokat, hallani a gyenge, de erősödő menydörgést, érezni a szitáló eső, veri az ablakot, mindeközben van egy hamis biztonságérzetünk, de ugyanolyan kis pontok vagyunk a végtelenben, mint előtte, csak ilyenkor jobban kinyílik a szemünk és egy furcsa rezgés hagyja el a testünket, hogy valahol máshol életre kelljen…
Csak a természet és én.
"Nem hiszek Istenben, de félek tőle."
… és megérkezett a Himnusz is!
Valahogy áldom az agyamat, hogy ma nem, de általában mindig érzem, higy mi fog jót tenni és ma nem kívántam se kívül, se belül… Persze, azért nem lett volna rossz, könnyen alkalmazkodom és általában megtalálom a szépséget a dolgokban…
… és a mai nappal sikerült túllépni a felén, remélem jövő héten több kedvem lesz hozzá, majd arra gondolok, hogy régen mennyire szerettem, mivel ez nehezen hal ki belőlem! … avagy a nap mondása, hogy ezekkel a lehetőségekkel, ebből ennyit kihozni is szép! Azzal is tisztában vagyok, hogy van egy egyedi stílusom, amelyet néha nehezen emésztenek, de mindennek kell egy kis társadalmi kontroll… Mennyi legyen az smtp relay? … de hát nincs is benne az ÁSZF-ben! Köszi, hogy segítettél… Sajnos még a nevét is tippelem… Annak ellenére, hogy úriembernek tartom magamat, sikerül néha megbántanom másokat… Igaz ezt csak a másik gondolja úgy! :-)
10 perc és némi egyéb beszélgetés… A végén még kedvelni fogjuk egymást, csak radikálisan máshogy látjuk a világot.
Holnap jön Kegga és megnézzük a Pacifc-ot, ami egy régi project és egy kicsit eltereli majd a figyelmem máról és elrepít a múlt egy sötét, vagy a maga nevében dicsőséges korszakába, Hősöket adva a népnek, hogy rajongjanak… Persze a dolgok semmit nem változtak azóta!
Valamit kéne főzni, de még nem állt össze, majd holnap vásárlás közben kitalálom… Vagy körülnézek jobban a Spájzban, ahol most már egy Sziget programfüzet és két levágot karszalag is tartózkodik, Erika valamiért úgy gondolta, hogy ott a helye… :-) De lassan minden eljutt az emlékes fiókig! Nem tudom mikor lesz egyszer bátorságom belenézni a mélyére?
Boldogabb vagyok és ez esetben ez nem okolatlan, tudom, érzem, akarom…
Nice to meet U!
Megyek vissza, keresek egy szál parlamentet az almáriumban és bambizom tovább a vihart, a gondolatok meg csak úgy cikáznak… Közel a végtelen megértése!
