Azért jó, hogyha két levél van, mert ha az egyikre válaszolsz a másikra kaphatsz egy választ, avagy egyszerre irtok egymásnak levelet, tényleg kezdek hinni valami felsőbb hatalomban…
Mivel apám nem tanított meg (köszi), hogyan kell csajozni, udvarolni, meg ilyenek, így a legautentikusabb forrásból a nőktől kell megszereznem az információt, a hármas szabály nélkül pedig nem tudok élni… ;-)
Lehel Csarnok WIFI rulez, egyelőre erre vagyok legbüszkébb az idén… Habár én már mobilnetet használok és eszembe se jut bekapcsolni a WIFI-t, de backupnak jó lehet, meg ha külföldön vagy, meg azért legyen, mert a WIFI trendi… Trendibb mint tegnap… :-)
Életem első olyan balesete, ahol betétlapot kellett kitölteni és hála Istennek, a sors kegyes volt hozzám, megint… Kezdjük ott, hogy én eleve nem lehetek hibás, elátkozva azok, akiknek ez eszébe jutott. Jól és sokat vezetek, néha máshogy, mint mások, igaz nem értem el egy csuklósbusz vezető szintjét, 1 millió balesetmentes kilóméterrel, de mondjuk azt, hogy ez már érett… Nyugodt reggel, korai kelés, angol, szokásis reggeli rutin, házimunka, háziméz nélkül… Aztán időben indulás, hogy legyen idő a meglepetésre, meg esetleg egy reggeli kv, a még zárva vagyunk, de nekem adnak szitu… Pedig nincs jatt, csak standup, de az minden nap… Szóval Fővám térről be a Sóház utcában, ami általában 300 méter egyenes egy b2-es visszafordítóval a végén az itiner szerint, de valaki parkolt, így megálltunk, eltelt vagy 5-10 másodperc, már kezdtem volna valamivel molyolni, amikor pufff… Annyira valószínűtlen volt, hogy ott álok a sor végén és belém jönnek, hogy nagyon… Aztán kiszál, megállapít, hogy igen, köszön, mosolyog, meet tudja, hogy nem vétkes, látja, hogy már most gyűlik a sor és megkédezi, hogy ugye elismeri?, akkor álljunk arébb irogatni… Egy hiba volt, legközelebb ott és akkor csinálni kell néhány fényképet… Aztán gurulás, van betétlapom, odaadom tölti, fényképezgettek, beszélgettünk, udvarias és segítőkész, elárulja, hogy a kutyával volt valami gebasz, de én nem néztem meg a dögöt, de miért is nem, így nem teljes a történet… Közben telefon be, hogy kell-e valamire figyelni, tanácsok megadva… Előkerül az utóbbi x év összes papírja, de melyik a mostani akítuális biztosításos papír? Megvan… Én is kitölt, odafigyel… Közben fénykép, a jogsijáról, a forgalmiról, róla nem, mert azért mégis, megha megvan a jogsi, akkor minek…. Elismerte és kész. Aztán vissza, kezd kijönni a stressz, aztán ennyi… Aztán elmesél még sok embernek, másnak ez rutin, nekem új, de az élet ilyen…
Sokat segített a mostani snooker VB, van egy példaképem és úgy játszottam legalábbis elkezdtem, ahogy kellene, 2-1-re nyertem…
Gyuriék nincsenek túl jól, szemek és egyebek… :-(
