Zlatibor-ban vagyunk, itt találtunk szállást a tegnapi 300 km után, ahol a motorosok szarrá áztak. Nagyon jó a kecó, ami igazából két apartman. Egy kicsit nehezen találtuk, mert a lányokkal voltunk előtte két helyen is, ahol azt mondták, hogy nincsen szabad szoba… Mellesleg jogsi épen, most szedi szét egy késsel a mobilját, amit nemrégen össze pillanatragasztózott… illetve minden ember megkérdezi, hogy van-e net, avagy ez tényleg a legkomolyabb árucikkek egyik a világon! J Szóval nem volt szoba, egyik helyen sem, de lehet, hogy csak nem tudtak elnöki lakosztályt (paradise) adni a lányoknak és nekem! Aztán találtunk egy apartman feliratot, ahol kisebb csöngetés után kijött egy hölgy és elkezdődött az alku, szokás szerint Ő szerből, mi pedig angolul... Végülis a most mutasd összes elemét felhasználva sikerült, 110 euroban megállapodni, de erre még rátoltam egy 100 eurós jedi trükköt, amit bevett a gép… Aztán beköltöztünk, a motorosok elkezdték szárítani magukat, előkerültek a hajszárítók is, amelyből az egyiket ma reggel lángolva és füstölve hoztam ki a terasszra egy motor csizmából… Jogsi hozott vizipipát, tegnap nyomtunk két kért, egyiket mielőtt bementünk bőséglakomát fogyasztani, a másikat pedig utána… A kezdeti ilyedtséget leszámítva, az első rakija (losa) és pelinkovácok oldották a feszültséget, habár pipi nem iszik rövidet, de azért láttam elkeverve egy rumot kolában, mentségére legyen mondva, hogy viszont szereti a sört… A hely különben gyönyörű és hideg, ahhoz képest hogy június vége van, 12 fokot mutat a hőmérő ebben az „elhagyatott” szerb síparadicsomban… Útközben láttam néhány érdekes dolgot, mint a cigányasszony, aki a városi bevezetőn tolja a talicskát, vagy egy fura idősebb horgászsapkás fazont, aki esernyővel biciklizet, illetve természetesen szegény motorosokat, ahogy kapják a nem kicsit durva alapesőt és ehhez a kaminoktól és buszoktól a nyomvájuból kicsapott felesleget, de durván… Jogi megígérte, hogy minden reggel megölel, mert hogy ideáig féltem tőle, de alakul a barátságunk, viszont van azért más gond a csapatban, amit nem tudok hova tenni, hívjuk bűntető századnak ezt a párt… Nem értem miért vannak együtt és miért nem lehet a másikat minimálisan tisztelni, megérteni és szeretni, de persze ez nem az én problémám, viszont a csapatnak az lehet, vagy már az is… Beszélgettünk erről! Na mindegy… Tegnap Feketic-ben aludtunk, egy lefoglalt útmenti helyen, ez Vajdaságban van, a szállás egy kicsit putó volt, de láttam már rosszabbat is, viszont nagyon kedvesek voltak magyar barátaink, mondjuk azt hogy a semmiből teremtettek elő nekünk egy elég szép vacsorát és így megint volt hangulat, mondjuk azt bemelegítő jelleggel… A tegnapi nap legkellemesebb meglepetése az a fogadó volt, ahol megálltunk reggelizni, amely egyben ebéd is volt… Igaz nem tudták mi a ham and eggs, de a sonka náluk is sonka, olyan reggelit kaptunk, hogy beszartam, rántotta házi füstölt sonkával, bryndza, meg egy másik sajt, illetve szintén házi kolbász, plusz egy néhány tányér hagymás paradicsom saláta… Avagy ennél jobb reggelit már régen ettem! Most menni kéne, azt még nem tudom, hogy Albániában alszunk ma, vagy Montengróban, de érzem, hogy ma már látni fogom a tegnert, Ulcinj a legvalószínűbb erre… Na gogogo… J Egyenlőre egyébként minden rendben van….
Ez volt reggelig, most Ulcinj-ban vagyunk, azon a szálláson ahol eddig mindig laktam, kicsit későn érkeztünk meg, mert későn keltünk, reggeliztünk egy jót, volt rendőrös story, ahol 4 ember tanúsítja, hogy jedi vagyok, mert visszaéltem az erőmmel, aztán volt két kisebb műszaki hiba, Lucinak elment az áram, Gyulának pedig lemerült az aksi, én pedig majdnem elhagytam a dísztárcsámat, de ezt nem is sajnáltam volna… J Mindig rácsodálkozom, amikor lejövök ezen az úton, hogy milyen szép, ez a kanyon odabassza a békás szorost és még néhány másikat is… J Délig vittem a lányokat, ez jó volt a szerb-montenegrói határon, ahol a határőr viccelődött (pl.: ismerte a cici szót)… Szóval most mindenki megnyugodott, berendezkdedett, lefürdött és megyünk iszunk egy sört…
