Az év legromantikusabb estéje, balett és Beethoven, egy vacsora a város egyik legjobb olasz éttermében, egy gyors komment egy kollégától, egy ingyen kör Gianni-tól, komoly beszélgetés, az eddigi legnagyobb nyitás, kéz a kézben, némi pálinka, egy kis bor, zseniális étel és egy visszautasíthatatlan desszert, aztán belémkarolva hazakísértem… Hova is megyünk, jött a kérdés? … és a virág, a másnapi deliruimban megérkezett, illetve Ő is az egyetemre.
Csütörtök is termelékeny volt, egy light sziesztával és jött az ereszd el a hajam marketing party, bebocsátást nyertünk felsővezetői szinten is, aztán tánc 2-ig, ár nem egészen emlékszem, hogy kerültem haza… Persze azért az alapozás sem volt semmi, barátságunk méllyül… A péntek maga volt a gyötrelem, hajnali meeting, valószínűleg még részegen és aznaposan, kavargó gyomorral, aztán egy jó ebéd, amit én fizettem, mert a cégnek nem futja, ez volt a döntés, még szerencse, hogy taxizni lehet… Kevés dolog motivál jobban mint a példamutatás, de itt nem látom, azt hogy valaki felemelné a pisztolyt magasba, megfújná a sípot és elsőként ugrana ki a lövészárokból… Na mindegy, Nekem így is jó lesz… vagy már mindegy! … a legszebb, hogy már nem érdekel annyira, kezdek érzéktelen lenni! Már 2x némán… :-) PR…
Aztán egy másfél órás kör a Telenornál, hát majd meglátjuk mi lesz…
Ps.: Kitaláltam a kari ajándékokat, úgy ahogy…
