2 hét óta az első olyan este amikor nem neki írok levelet. Hiányzik, a jóhoz könnyen hozzászokik az ember… A 44-re így nem jött válasz, de biztos vagyok benne, hogy fog… Meg van egy olyan szabály, hogy addig nincs új levél, ameddig nincs feedback, igaz ehhez el kellett telnie néhány évnek… Zita óta először érzek olyat, hogy valami megmozdult bennem, nap mint látom és nem mondom, hogy nem figyeltem fel rá korábban, ennek több oka is van, az egyik kézenfekvő, de igazából fogalmam se volt róla, hogy kicsoda… Egyszer csak el kezdtünk levelezni. Egy ártalmatlan levéllel kezdődött, hogy eljön-e, aztán ebből meglehetősen hamar 1-2 oldalas levelek lettek, amelyeket már vártam és szerintem is Ő várt… Szerintem egy tündér, nyugodt, megfontolt, okos, szép, kihívóan és extravagánsan öltözködik, nem egy szószátyár típus, de azt mondta, hogy tud csiripelni… Szóval, most ott tartunk, hogy nem tudom… Ebből a sok levélből, nagyon sok mindent megtudtam róla, de keveset beszélgettem vele, egy kicsit zavarban is vagyok, amikor előtte állok, úgy érzem, hogy nem vagyok formában… Beletúrnék, a hajába és megcsókolnám, ebből az előbbi tilos, a másikat még nem véleményezte, célozgat és vannak kérdések, amire nem válaszol, meglep nagyon sok mindennel. Nem akarom magam megjátszani magam előtte, nincs miért, de egyelőre nem tudom kezelni, ha ott van előttem, talán ezt már írtam… Viszont érzek egy különös vibrációt vagy szikrát, vagy nem is tudom, ezt már korábban is volt hogy éreztem vele kapcsoltban. Amióta ismerjük egymást, azóta mosolygunk, na és ez így még érdekesebb… Nem tudom mit szeretne, de tudom, hogy elfoglalt, ezt tiszteletben is tartom, illetve ezért tudok most blogot írni… Amúgy is terveztem, de túl fáradt voltam hozzá! Annyi bizonyos, hogy szombaton találkozunk és megnézzük a Sajtófotó kiállítást a Nemzetiben, aztán pedig szabad a pálya, jó idő lesz, mondjuk egy ebéd… Na meg van a Kobucis mulatság is… Nem szeretném elrontani, mert talán Ő az? De azt azért valljuk be, hogy őrült az egész… Nem is tudom, megszegem a szabályaimat, így viszont édesebb… Imádom, ahogy jár és teszi a dolgát… Ma érezhettem az illatát is… Valljuk be megőrjít egy csöppet. Csináltam neki muffint… :-) Ahogy Sophia mondaná, Gábor kezd megint szerelmes lenni…
Hétvégén Hetye, na az jó lesz, remélem tudunk beszélgetni, pontosabban és tudok hallgatni… :-) Esetleg kipróbálhatjuk a mozit, ha úgy… Szerintem nem motorral mert levinném a pálinka lepárlós cuccokat! Na meg minden jó ami Hetyével együtt jár idén először, tiszteletbeli tagként a Kovács családban… Na meg jöhet egy kis nyugodt blog… :-)
Snooker, az utóbbi 1 hónapban az Elembe szokott egy cigány galeri, ezen így nincs is mit szépíteni. Én nem vagyok rasszista, na meg mértéktelenül toleránsnak tartom magamat, sőt sokszor szólok másoknak, hogy ez már sok (van is ebből feszültség), de én snookerezni járok ide, végül is Ők is, csak Ők 15-en vannak és olyan hangzavart csapnak, hogy nehéz odafigyelni a játékra… Amúgy jó emberek és nem az alja, bűnöző fajta (most ne menjünk bele, hogy van-e cigánybűnözés), még viccesnek is mondhatnám őket, nem is isznak, csak bambit, de hozzák azt a mentalitást, amitől a legtöbb embernek feláll a hátán a szőr és valljuk be ezért utálják őket. Ha snookereznek, akkor nem leht kultúráltan örülni, beszélgetni, drukkolni, miért kell hangoskodni… Na és mivel sokan vannak, nem is nagyon merek szólni! A törzsvendégek kezdenek elszokni és ez a tulajnak is probléma… Szóval tudom én, hogy ez egy több generációs kérdés, mérhetetlen türelem, pénz, oktatás, pénz, nevelés, munka, törvények, még egy kis pénz, hozzáállás és még nagyon sok minden kérdése, de úgy érzem, hogy nekik is hozzá kéne tenni valamit, mert ez nem fain! Én semmit mást nem szeretnék, csak snookerezni és ha ők is szeretik ezt a játékot, akkor jó lenne, ha megértenék… Ennyi! Amúgy ma 2-2 lett, Gyuri kiborult a hangzavartól, na meg anyukája sincsen jól… Elhoztuk a bringát a vasútállomsáról kocsival, na ez vicces kör volt! Hamarosan lehet bringázni… :-)
Sokat dohányzom, nem biztos, hogy ennyit kéne, viszont vettem egy csatos üveget hamutartónak a kocsiba…
Már vagy 2 hónapja járok angolra és ez valamiféle rendszert ad az életemnek, kedd és csütörtök korán kelés, új szavak és kifejezések, illetve néhány elfelejtett régi dolog, ma egy dicséret, duble oo… :-)
Meglesz ez a motor, már készen van, olaj, szokásos állítgatás, fékkiegyenlítő tartály, a hátsó kerék is jó, meg a többi is, 31 éves és ha nem is pöcre indul, mert léghűtéses, de azért nagyon egyben van, már gumik is fenn vannak, de most meg a kormánycsapágy, lehet, hogy ezért szitált néha… A héten meglesz és lehet bármikor, bárhova… Istenem, de jó hogy van! … és idén látni fogja a tengert! :-) Na az kaland lesz és kihívás, jövőre meg venni kéne egy újat…
Anyukámék jövő héten megkapják a szentendrei házat, na arra kíváncsi leszek…
Hosszú mérlegelés után visszafizettem a lakáskölcsönt, jobb lesz ez így mindenkinek… Az új ablakok bent vannak, holnap jön a maradék két redőny… és kész! Aztán még egy ablak meg az ajtó, ha úgy… Én azért szerettem ezt a lakást, igaz nem is laktam máshol, lehet, hogy ezért… :-)
Sophia azt mondta, hogy én vagyok a legjobb barátja, ne ez kiverte a biztosítékot, de a dolog jó értelmében, aztán pedig ha nem is úgy, de kaptam egy használati utasítást a legjobb baráthoz és valljuk be őszintén igaza van, de azt csak sejti, hogy a véremet adnám érte, pedig nem is préda… :-)
Orsi nálam aludt az előző héten csütörtökön, előtte lévő nap pedig beszélgettünk egy nagyot, megtaláltuk a Gülbabatürbéjét, meg egy nagy kanapés helyet kávézáshoz… Őrült az a lány, nem tudom, hogyan tudnék neki segíteni, szerintem még el is fogadná, csak kérdés, hogy Ő mit akar, vagy akar-e egyáltalán valamit… Az egzisztenciás, eltartom magamat jó irány, igaz ez egy hippi szájából érdekesen hangzik… ;-) Mindig is tudtam, hogy Úriember vagyok, igaz jó lett volna a kiskifli, de nem biztos, hogy ez máshogy is jó lett volna, akartam, de nem tettem meg… Kapott egy csókot a homlokára! Hosszú távon jobb is így, a barátság többet ér… :-)
A munka most pörög, ott is kitavaszodott, remélem megrendelnek ezt-azt, hogy eladhassak ezt-azt, a széna meg szarul áll, hogy van még pénz, de azért halkan hozzátenném, hogy nem csak pénzzel lehet motiválni… Na mindegy, végül is ez egy multi és ez a pénzről szól! Én is pénzért adtam el lelkemet, ami azért nagyjából szabad…
Megvagyok és jól vagyok, ha görbék is néha az éjszakák, meg kuszák a szálak, azért az irányok megvannak és néha én is meglepődök, hogy jól érzem magamat bőrömben, pláne, hogy járok megint mozogni! Múltkor egy percig néztem magam meztelenül a tükörben, de ez még nem hiúság… :-)
